A történtek után Diána Molnárban egyre inkább megfogalmazódott a vágy, hogy mindezt újra megismételje. Úgy tűnt, a férjével közösen arra jutottak: adnak még egy esélyt az egésznek, és ismét vendégségbe hívják a szomszédságot az újévi ünnepekre.
Néhány nappal később Diána telefonon kereste meg Renáta Kisst. Udvarias, ám határozott hangon érdeklődött, számíthatnak‑e rájuk az év végi összejövetelen, mert szeretnék előre tudni a létszámot, és ehhez igazítani az ételsort. Elmondta azt is, hogy Farkasék idén vidékre utaznak, ezért nem lesznek jelen, Lukácsékhoz pedig a gyerekek mennek, Baloghék és Renátáék részvétele viszont még kérdéses.
Renáta nem sokat habozott. Gyorsan és egyértelműen elhárította a meghívást, megköszönve ugyan a figyelmességet, de jelezve, hogy az idei ünnepekre már korábban más terveik születtek. Megállapodtak a rokonokkal, hogy az egész hétvégét náluk töltik, ezért nem tudnak csatlakozni.
Diána hallhatóan csalódott lett, s még megpróbált egy kompromisszumos javaslattal élni: felvetette, mi lenne, ha a rokonok Renátáékhoz mennének, majd onnan együtt átsétálnának hozzájuk ünnepelni. A válasz azonban azonnali és határozott volt. Renáta közölte, hogy ez kivitelezhetetlen, hiszen a családjuk nagyobb társaságot fogad az ünnepeken, így ez a megoldás szóba sem jöhet.
Később Renáta mindezt elmesélte Zoltán Simonnak. A férfi felvetette, nem lett volna‑e egyszerűbb őszintén megmondani a szomszédoknak, hogy az előző alkalom rossz élmény volt számukra, és nem szeretnék megismételni. Renáta azonban úgy vélte, jobb megőrizni a felszíni békét. Harminc éve élnek egymás mellett, és a jövőben is kénytelenek lesznek, ezért egy sikertelen vendégség miatt nem akar viszályt.
Zoltán értetlenkedett, vajon akkor az ünnepeken bujkálniuk kell‑e majd a környéken, de Renáta határozott elképzeléssel állt elő. Inkább készítenek maguknak bőséges, ízletes fogásokat, otthon maradnak, tévét néznek, és nyugodtan ünnepelnek, minthogy újra száraz krumplit és egy szem savanyú uborkát kényszerből fogyasszanak, miközben a jókedvet csak megjátsszák.
A szomszédok végül nem erőltették tovább a meghívást, így Renátáék nem is tudtak Baloghék végső döntéséről, bár tervezték, hogy egy alkalmas pillanatban rákérdeznek. Kezdetben valóban kettesben szerették volna tölteni az ünnepeket, ám a helyzet váratlanul kedvezően alakult: a gyerekeik hívták meg őket magukhoz. Így Zoltán és Renáta nyugodt lelkiismerettel készülődhettek, tudva, hogy senkit nem vezettek félre, és az ünnepi asztalnál sem éhesen, sem kellemetlen kompromisszumok árán nem kell majd helytállniuk.