…a válogatást is folytatta: ami hibátlan, az mehetett a pincébe, a sérülteket külön kellett rakni. Aztán hirtelen Zoltán felé fordult.
— Majdnem elfelejtettem szólni a fiúknak, hogy fűtsék be a fürdőt. Mondd meg nekik odakint, és tarts rajtuk szemmel!
Az almafán szinte roskadoztak az ágak. A hatalmas, sárgászöld gyümölcsök csomókban lógtak mindenfelé. Erika keze gépiesen dolgozott: leszedett, kosárba tette, továbbnyúlt. Valójában azonban máshol járt az esze, az almák egyáltalán nem érdekelték. Egy idő után nem bírta tovább, és halkan odaszólt a férjének:
— Mondd csak… most akkor mihez kezdünk?
— Hogy érted? — kérdezett vissza Zoltán.
— Ne tettesd magad, kérlek. Az anyád szemmel láthatóan nem készül semmilyen idősek otthonába.
— Most komolyan, erőszakkal vigyük el? — próbált mosolyogni Zoltán, de az arckifejezése inkább bűntudatról árulkodott.
— Nem haldoklik, nem is tűnik betegnek. Ráadásul Barnabás is itt van már. Így nem maradhat minden a régiben… nem kellene valamit kitalálnunk?
— Erika, mit akarsz tenni? Ha megéli a száz évet, te addig haragban akarsz élni mindenkivel?
Estére minden a helyére került: a tűzifát behordták, az almát elrendezték, és a fürdőt is kipróbálták. Barnabás hamar eltűnt valamerre, majd nem sokkal később visszatért egy fiatal nő társaságában, és olyan hangosan szólalt meg, hogy senki se maradjon le róla:
— Figyelem, bemutatom a menyasszonyomat! Ő Júlia!
A lány kissé megszeppenten biccentett. Barnabás sorra bemutatta a rokonokat, aztán együtt elvonultak.
— Anya — fordult rögtön Margit Törökhöz Zoltán —, igaz, hogy az unokaöcsém nősülni készül?
— Így van. Júlia rendes, dolgos teremtés.
— És hol akarnak lakni? — csapott le a kérdésre Erika, akit ez különösen foglalkoztatott.
— Itt maradnak — felelte Margit, majd az ikon felé pillantott. — A férjem, Dezső Orosz, nyugodjon békében, amikor felépítette ezt a házat, azt mondta: ez lesz a család fészke, ahol a leszármazottak élnek majd. Barnabás is itt alapít családot.
— És mi? — bukott ki Erikából önkéntelenül.
— Segítettünk nektek egy háromszobás lakást venni, és a sógornőd lakása is nálatok van. A magatok részét megkaptátok.
Egy hónappal később Margit mama házában tartották Barnabás és Júlia esküvőjét. Zene, nevetés, jókedv töltötte be az udvart. Mindenki örült — vagy legalábbis majdnem mindenki.