— Ne idegeskedj már — folytatta Petra Kozma könnyed hangon. — Megrendeltem neked az új darabokat egy online piactérről. Ugye láttad az e-mailben a hangulatboardot, amit összeraktam? Alap pólók, brutálisan divatos nadrágok, két ruha friss mintával… Amit eddig hordtál, az már rég kifutott. Ilyet ma senki sem vesz fel.
— Azt mondtam, hogy fél órán belül az olasz ruháim és a német kosztümjeim legyenek visszaakasztva a szekrényemben! — ordította Júlia Mezei úgy, hogy Petra ösztönösen eltartotta a telefont a fülétől.
— Mi bajod van veled? — sértődött meg Petra. — Azt hittem, hálás leszel! Tudod, mennyibe kerül egy ilyen szolgáltatás?
— Nem érdekel! — robbant Júlia. — Tehetségtelen stylist vagy, és ráadásul neveletlen, ostoba nőszemély! Nem is lány már, hanem… inkább bele se megyek. Huszonöt évesen már illene gondolkodni! Bár mit várok, amikor a fejedben is csak egy masni van! — vágta oda, majd kinyomta a hívást.
Ezt követően egyenesen az anyósához hajtott, és részletesen elmondta, mi történt.
— Ezt most el kell fogadnod — zárta rövidre a beszélgetést az asszony. — Te adtad neki azt az ajándékutalványt.
— De a gardróbom kulcsait nem ajándékoztam el!
— Csúnyán viselkedsz, Júlia. Ne emeld fel velem a hangod — az anyós egyértelműen a lánya pártjára állt.
— Rendben… — mondta Júlia, majd elment.
Útközben a közösségi oldalon belefutott Petra egyik bejegyzésébe, amely egy újabb „garázsvásárt” reklámozott. Júlia azonnal odahajtott. A feltöltött fotók között felismerte a saját ruháját. Pontosan, ahogy sejtette: több darabja már eltűnt, pedig az árusítás alig kezdődött el.
— Ezek lopott holmik! Azonnal visszaveszem őket! — jelentette ki határozottan.
A körülötte álló nők összesúgtak.
— Öné a ruha? Akkor miért nem ön hozta be? — kérdezte gyanakodva a szervező.
— Mert kiraboltak! Itt a bizonyíték: ezen a képen én viselem ezt a ruhát. Ez az én kosztümöm is, rajtam van!
A szervező felhívta Petrát, akinek végül be kellett ismernie mindent. Hatalmas botrány közepette Júlia visszakapta azokat a darabokat, amelyeket még nem adtak el. Petrát pedig azonnal feketelistára tették, és a stylistok között gyorsan elterjedt róla, hogy mások ruháit hordja el csereberére.
A sógornő mélységesen megsértődött, megszakította a kapcsolatot Júliával — amit Júlia kifejezetten megkönnyebbülve fogadott. Egy ideig komolyan fontolgatta a válást is, ám végül László Kelemennel sokat beszélgettek, és abban állapodtak meg, hogy jobban figyelnek egymásra… valamint lecserélik a zárat.
— A rokonsággal ezentúl csak semleges terepen találkozom — jelentette ki a férje.
— És ajándék többé nem lesz — tette hozzá halkan Júlia. Egy életre megtanulta, hogy Petrához hasonló emberekkel nem lehet békésen megegyezni.