…annak a bizonyos ruhának a maradékáról volt szó, amelyet Petra Kozma gondolkodás nélkül feldarabolt, hogy „öltözéket” varrjon a babájának.
— El sem tudom képzelni, hogy ezért ne kapott volna komoly fejmosást — jegyezte meg hitetlenkedve Júlia.
— Ugyan már. Tudod jól, a kedvenc gyerekhez senki sem nyúlhat — érkezett a fanyar válasz.
Aznap este Júlia Mezei összefutott egy közeli barátnőjével, és természetesen szóba került a régi történet is.
— Van, akinek az anyósa nehezíti meg az életét, neked viszont a sógornőd jutott feladatnak — vont mérleget a barátnő.
— Nem mondanám, hogy rossz ember — gondolkodott el Júlia. — Inkább elkényeztetett. Rengeteg a szabadideje, és soha nem kellett igazán felelősséget vállalnia.
— Akkor ideje lenne lefoglalni valamivel.
— Mi lenne, ha regisztrálnánk egy társkeresőn?
— Na azt azért ne! — nevetett fel a barátnő. — Képzeld el, ahogy sorra hordja hozzátok a jelölteket, és minden lépésről kikéri a bátyja meg a „legjobb barátnője” véleményét. Meg van róla győződve, hogy te vagy az. A két nő egyszerre nevetett fel.
Ebben a pillanatban a szomszéd asztalhoz leült egy elegáns hölgy. Ízlésesen volt felöltözve, a kezében divatmagazint lapozgatott. Nem sokkal később csatlakozott hozzá egy másik nő is, és hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az első épp stílustanácsadást kínál.
— Megvan! — mondta egyszerre Júlia és a barátnője.
— Stílus- és divattanfolyam?
— Pontosan. Tanuljon valamit, ami érdekli. Neki öröm, neked pedig minden szempontból haszon.
— Ez zseniális! — lelkesedett Júlia. Azonnal keresni kezdték a megfelelő kurzust, ajándéknak szánva Petrának. Az apropó is adott volt: a családban évek óta megünnepelték a lány úgynevezett „második születésnapját”.
— Azt hittem, ott a vég… elsötétült minden, és elájultam — mesélte szokás szerint az anyós, újra és újra felidézve a húsz évvel korábbi eseményeket. Akkoriban Petrával a parkban sétáltak, a kislány hintázott, amikor hirtelen elszakadt a kötél, és a gyermek a földre zuhant. Ráadásul a hinta is utána csapódott.
Petra súlyosan megsérült, hajszálon múlt minden. Szerencsére a parkban tartózkodott egy orvos, aki azonnal segített. Az életben maradt, a hinta sarka épphogy elkerülte az agy létfontosságú területét.
— Csoda volt — mondták akkor az orvosok, és szeptember 12-e azóta a „második születésnap” lett.
Ezen a napon mindig összegyűlt a család a nagy asztal körül, ajándékokkal és emlékekkel. Júlia korábban nem vette túl komolyan ezt az ünnepet, most azonban készült valamivel.
— Ezt neked szántam. Nagyon örülnék, ha hasznát vennéd — mondta, miközben átnyújtott egy elegáns borítékot.
— Ó… — Petra szeme elkerekedett. Júliában átfutott a gondolat, hogy talán melléfogott, és feleslegesen költötte el a pénzt, ám a következő pillanatban Petra a nyakába ugrott, és szorosan magához ölelte, ami előrevetítette, hogy ez az ajándék váratlan fordulatot hoz a családi viszonyokban.