— Mindegy — mondta végül halkan. — Ami számít, hogy most már tisztán látom, hol a helyem. És az biztosan nem a ti családotokban van.
Lilla felállt, az ablakhoz lépett. Odakint még mindig fellobbantak a tűzijátékok színes csóvái. Egy pillanatra elidőzött a fényeken.
— Ja, és boldog új évet — tette hozzá fáradt iróniával. — Engem egyébként elfelejtettél felköszönteni.
Bontotta a vonalat, a telefont képernyővel lefelé tette az asztalra, mintha ezzel is lezárna valamit.
Levente január másodikának reggelén ért haza. Gyűrött kabát, karikás szemek, hamuszürke arc.
— Anyát bevitték a kórházba. Kiszáradt. Nóra nem áll szóba velem. A vendégek mind elmentek, köszönés nélkül — sorolta tompán, a parkettát bámulva. — Rémálom volt az egész. Egy ünnep, ami visszaütött.
Lilla a kávéscsészével a kezében az ablaknál maradt.
— Sajnálatos — felelte röviden.
— Te tényleg azt gondolod, hogy ez így rendben van? — nézett fel végre.
— És te komolyan normálisnak tartod, hogy tizenkét éven át cselédként tartottad a feleséged? Hogy nem ülhettem le az asztalhoz a családoddal? Hogy elvártad: az utolsó forintjaimat is olyan emberek ételére költsem, akik lenéznek?
Levente nem válaszolt.
— Tudod, mi benne a legabszurdabb? Meg tudtam volna bocsátani. Elég lett volna egyszer, egyetlen alkalommal kiállnod mellettem. Mondani Ilonának, hogy a feleséged vagyok, nem a szakácsnője. De te hallgattál. Tizenkét éven keresztül.
— Nem hittem, hogy ez ennyire számít neked…
— Pont ez a baj. Nem gondolkodtál. Rólam soha — Lilla levette a fogasról Levente kabátját, és felé nyújtotta. — Öltözz. Menj az anyádhoz, szüksége van rád. Én pedig addig eldöntöm, kell-e nekem olyan férj, aki csak egy főzőkanalat lát bennem.
Levente átvette a kabátot, tétován állt még egy pillanatig, mintha mondani akarna valamit. Aztán felöltözött, és szó nélkül kilépett.
Lilla bezárta az ajtót, nekidőlt a félfának. A lakás csendje most nem nyomasztotta. Inkább felszabadító volt, mintha végre letehette volna azt a terhet, amit túl régóta cipelt.
Odakint hideg volt, tiszta fényekkel és nyugalommal. Az új év épp csak elkezdődött. És most először: igazán az övé volt.
