A férfi hirtelen megragadta a kis bőrtáska fülét, még mindig döbbenten meredt arra a nőre, aki valaha a felesége volt.
– Képzeld, elváltam tőle – bökte ki végül. – Azt gondoltam, megkereslek, anyám is kedvelt téged. Meg én is jól megvoltam veled. Erre meg kiderül, hogy te már férjhez is mentél.
– Te megcsaltál, elhúztál egy másikhoz, most pedig még számon kéred rajtam, hogy ezek alatt az évek alatt találtam egy rendes embert, akit megszerettem?
Hanna Szabó egyenes kérdése teljesen lefagyasztotta. János Horváth idegesen az ajkába harapott – épp úgy, ahogy régen szokta. Csakhogy míg a volt felesége a válás óta látványosan kivirágzott, a férfi maga megöregedett, elnehezült, megcsúnyult.
Közös ismerősök mesélték Hannának, hogy tönkrevágta a saját vállalkozását és eladósodott. Hitel hátán hitelt vett fel, azokat próbálta valahogy törleszteni. Amikor pedig a szeretett asszonyka rájött, hogy nincs már mit kisajtolni belőle, az első adandó alkalommal kereket oldott. Így maradt János magára: pénz nélkül, cég nélkül, nyakán a tartozásokkal.
– Veled bezzeg nem voltál ilyen szépség! Nem is szerettél, úgy látszik – mondta a férfi nyílt szemrehányással a hangjában.
– Te soha nem bántál velem úgy, ahogyan a mostani férjem. Te biztosan nem szerettél – vágott vissza Hanna Szabó higgadtan.
Kirántotta a táskáját a férfi kezéből, aztán beült az autóba. A gyönyörű, vadonatúj terepjáró lassan kigördült a parkolóból, maga mögött hagyva egy száraz, szabályos téglalapot az őszi esőtől felázott aszfalton.
János csak állt ott, tátott szájjal bámulva az egyre távolodó autó után. Hanna hazamegy a szerető férjéhez; együtt beülnek majd valahová vacsorázni, vagy otthon maradnak, és egy régi filmet néznek összebújva, miközben a kandallóban pattogva égnek a fahasábok. János pedig hazabuszozik az anyjához, hiszen a saját lakását kénytelen volt eladni az adósságok miatt, a fizetése pedig kevés volt ahhoz, hogy albérletet tartson fenn.
És bár most dühöngött magában az exfeleségére, felháborította, hogy merészeli nélküle, sőt utána boldogan élni, este majd bezárkózik a fürdőszobába, és csendben elsírja magát, hogy senki se lássa. És átkozódni fog amiatt a nap miatt, amikor egy kedves, hűséges, nagylelkű asszonyt lecserélt egy kis libára, aki az első komoly anyagi gondnál egyszerűen megszabadult tőle.
Csakhogy azt, ami elveszett, már nem lehet visszahozni…