A munkacsoport névsora volt rajta, és a felsorolásban ott szerepelt az én nevem is. Mellette feküdt Katalin levele, amelyben megerősítette a kiküldetésemet. A következő lap a munkakönyvem másolata volt: harminckét év megszakítás nélküli szolgálati idő. Végül odakészítettem még egy iratot is: a Munka törvénykönyvének százhetvennyolcadik paragrafusát, gondosan aláhúzott bekezdésekkel.
Összeszedtem a papírokat, felkaptam a bögrémet, és elindultam az igazgatói iroda felé.
– Mária – László a széles íróasztala mögött ült –, azt hittem, eddigre már aláírta.
– Nem írtam alá – feleltem nyugodtan, és elé tettem az első lapot. – Kérem, nézze meg.
Kezébe vette a dokumentumot. Végigfutotta a sorokat, aztán rám emelte a tekintetét.
– Ez micsoda?
– A minisztériumi munkacsoport taglistája. Jövő kedden utazom kiküldetésbe.
Nagyjából három másodpercig nem szólt semmit. Aztán letette maga elé a papírt.
– És ennek mi köze ehhez? A munkacsoportban való részvétel önkéntes.
– Így van – bólintottam. – Pontosan úgy, ahogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése is. – Ekkor elé csúsztattam a következő iratot. – Ez Katalin levele. Nekem címezte személyesen. Másolatban pedig feltüntette a saját felettesét is, a miniszterhelyettest.
A csend most már érezhetően hosszabbra nyúlt.
– Gondolom, érti – folytattam változatlan hangon –, hogy ha holnap panaszt teszek a munkaügyi felügyeletnél amiatt, hogy nyomást gyakorolnak rám az elbocsátásom érdekében, majd másnap megjelenek Győrben egy minisztériumi munkacsoport tagjaként, abból elég érdekes ügy kerekedhet. Minden érintett számára.
– Senki sem kényszeríti magát semmire – mondta, de a hangja már egészen más volt. Szárazabb, keményebb.
– Pontosan. Senki. Ezért nem is írom alá. – Visszavettem az irataimat az asztalról. – Továbbra is ellátom a feladataimat a szokott rendben. Ha lesz törvényes alapja a munkaszerződésem megszüntetésének, természetesen indítsák el az eljárást. Létszámcsökkentés esetén két hónapos felmondási idővel és háromhavi bér kifizetésével. Vagy várják meg, amíg én döntök másként. De két havi bérért nem megyek el.
Felálltam.
– Mária – próbált visszatérni a korábbi, fölényes hangnemhez –, nem kellene ebből… konfliktust csinálni.
Már az ajtónál jártam, amikor válaszoltam.
– Én nem csinálok konfliktust. Csak elolvastam a Munka törvénykönyvét. Méghozzá régen, valószínűleg akkor, amikor maga még iskolába járt.
Aznap este Erika hívott fel.
– Mária – suttogta a telefonba –, azt mondja, talál majd okot. Azt tervezi, hogy ellenőrzést rendel el az osztályán.
– Rendeljen – mondtam. – Harminckét évre visszamenőleg minden le van dokumentálva nálam. Négy éve volt az utolsó vizsgálat, egyetlen észrevételt sem tettek.
– Nagyon dühös.
– Erika, ne félj. Te csak a törvény szerint végezd a munkádat. Olyan iratot írj alá, amely megfelel a Munka törvénykönyvének. Ha valamiben bizonytalan vagy, jogod van tanácsot kérni. Ez is a jogaid közé tartozik.
Egy darabig hallgatott.
– Köszönöm – mondta végül halkan.
Letettem a telefont, és kimentem vacsorát készíteni.
László végül valóban elrendelte az ellenőrzést. Egy héttel később két ember jelent meg az osztályunkon: egy idősebb férfi egy dossziéval, és egy fiatal nő laptoppal. Három napot töltöttek nálunk. Átnézték az iratainkat, a módszertani anyagokat, a foglalkoztatási programokról készült beszámolókat.
A harmadik napon a férfi odalépett hozzám, és minden bevezetés nélkül megszólalt:
– Rendkívül jól felépített az archívumuk. Manapság ez ritkaság.
– Köszönöm – feleltem. – Mindig azt mondtam a kollégáimnak: ha valaki fél egy ellenőrzéstől, akkor valamit nem jól csinál.
Elmosolyodott, majd feljegyzett valamit.
Az audit eredményét tíz nappal később láttam meg a közös szerveren. László tévedésből nemcsak a végleges jelentést töltötte fel, hanem a megjegyzésekkel ellátott munkaverziót is. A piszkozatban az osztályunk neve mellett ez állt: „szabálytalanság nem került feltárásra, az iratkezelés mintaszerű”.
A végleges változatban ezt már jóval szűkebbre húzták: „észrevétel nincs”.
Mindkét fájlt elmentettem.
A következő kedden, az eredeti tervnek megfelelően, elutaztam Győrbe.
Katalin ötven év körüli, energikus asszonynak bizonyult.