A férfi emlékezett: vakon megbízott benne akkor is, amikor a közjegyző előtt ültek, és gondolkodás nélkül firkantotta oda a nevét a papírok aljára.
— Te ezt… már akkor eltervezted? — kérdezte Márk hitetlenkedve, mintha most esne le neki minden.
— Nem, Márk — rázta meg a fejét Eszter higgadtan. — Egyszerűen csak gondoskodtam a saját biztonságomról. Láttam, milyen irányba változol. Ahogy a borítékomat lesed minden hónapban. Ahogy fejben már el is költöd az én fizetésemet.
— De hát egy család vagyunk! — tört ki belőle kétségbeesetten.
— Azok voltunk. Addig, amíg el nem kezdted úgy kezelni a házasságunkat, mintha én is a tulajdonod lennék. Mintha egy két lábon járó bankszámla lennék.
— Ez nem igaz! — Márk indulatosan megindult felé. — Nem teheted ezt velem! Nyolc év van mögöttünk!
Eszter az ablakig hátrált, de a hangja nem remegett.
— Az elmúlt egy évben folyamatosan tűrtem a lekezelő megjegyzéseidet. A célzásaidat, hogy egy nő nem kereshet többet a férjénél. A savanyú megjegyzéseidet minden sikerem után.
— Nem voltam féltékeny!
— Dehogynem. Minden fizetésemelés után jelenetet rendeztél. Azt sugalltad, biztosan a főnököm kegyeit keresem. Hogy hízelgéssel jutok előre.
— A múltat hagyjuk! — kapott a fejéhez. — Eszter, kérlek, adok még egy esélyt magamnak! Megváltozom!
— Már késő. Tudod mit? Még hálás is lehetnék Gergőnek és Annának.
— Nekik mi közük ehhez az egészhez?
— Csak egy ostoba tréfa. Anna tegnap felhívott, alig bírta abbahagyni a nevetést. Azt mesélte, kitalálták, hogy ugratnak egyet rajtad: azt mondták, hogy a fizetésemet kötelezően át kell adnom neked. És te gondolkodás nélkül elhitted. Hazaviharzottál számon kérni.
Márk arca elszürkült. A halántékában lüktetni kezdett a vér, mintha kalapáccsal vernék belülről.
— Ők… csak szórakoztak velem?
— Igen. Náluk egyébként is fordítva működik minden. Gergő odaadja a fizetését Annának, ő kezeli a családi költségvetést. Mert ő ért a pénzhez — ellentétben veled.
Ebben a pillanatban megszólalt Márk telefonja. A kijelzőn Gergő neve villogott.
— Vedd fel — mondta Eszter halkan. — Kíváncsi vagyok, mit mond.
Márk reszkető ujjal fogadta a hívást.
— Halló…
— Na, öregem! Megszerezted Esztertől a fizetését? — harsogta vidáman Gergő.
— Gergő… ti…
— Figyelj, Anna majd megfullad a röhögéstől! Azt mondta, tuti nem dőlsz be. Én meg védtelek: á, Márk nem olyan balek! Erre ő fogadott, hogy már rohansz is haza számon kérni. Na, ki nyert?
Márk egyetlen mozdulattal a földhöz csapta a telefont. A készülék darabokra esett, Eszter lehajolt, kikapcsolta, mielőtt még újra megszólalhatott volna.
— Látod? Egy ostoba vicc elég volt, hogy porig rombold azt, ami köztünk volt.
— Eszter… — rogyott térdre a férfi. — Sajnálom. Teljesen idióta voltam!
— Igen, az voltál. De nem ez a legsúlyosabb. Hanem az, hogy végre megmutattad, ki is vagy valójában: kapzsi, kicsinyes és irigy.
— Meg tudok változni!
— Nem. És tudod, miért vagyok ebben biztos? Mert már el is adósítottad magad.
Márk arca falfehérré vált.
— Honnan tudsz róla?
— Feltűntek az új holmijaid. Utánanéztem, és kiderült, hogy felvettél egy kétszázezer forintos személyi kölcsönt. Ráadásul igényeltél egy hitelkártyát is, százötvenezer forintos kerettel.
— Vissza akartam fizetni! Amint megkapom a pénzedet!
— Pont ez az. Már előre elköltötted az én fizetésemet, amit még meg sem kaptál. Konzolt vettél, kütyüket… Márk, ez nem normális.
A férfi a földre roskadva temette a fejét a kezébe. Úgy érezte, minden egyszerre omlik rá. Egy hét múlva esedékes az első törlesztés, de pénze nincs. A lakás nem az övé. A felesége pedig, akit mindig csendesnek és alkalmazkodónak hitt, most kőkeményen állt előtte.
— Alkudjunk meg — suttogta rekedten. — Elköltözöm, de segíts kifizetni a tartozásaimat.
— Nem — felelte Eszter határozottan. — Egyetlen forinttal sem. Te csináltad, te fogod rendezni.
— De miattad történt!
— Miattam? — nevetett fel keserűen. — Nem, Márk. A saját mohóságod és ostobaságod miatt. Elhitted az első képtelenséget, amit hallottál, anélkül hogy normálisan beszéltél volna velem.
— Menj a francba! — ugrott talpra dühösen. — Azt hiszed, hogy most te vagy a legokosabb?
