A hálószobára hirtelen dermedt csend telepedett. A rokonok csak egymásra sandítottak, de egyikük sem szánta rá magát, hogy megszólaljon.
– Anya, hallasz minket egyáltalán?! – csattant fel Bence olyan élesen, hogy Katalin ijedtében majdnem összerezzent.
– Édes fiam… nézd, ti elutaztatok – kezdte hebegve az asszony, láthatóan zavarban –, és arra gondoltunk, talán nem ártana ránézni a házra, amíg távol vagytok.
– Mi kértünk benneteket erre? – vágott közbe Anna. – Sőt, kifejezetten megmondtam, hogy meghívás nélkül ne gyertek ide!
– Csak segíteni akartunk – motyogta Katalin sértett hangon.
Anna homloka még jobban ráncba szaladt.
– És mégis hogyan jutottatok be? Ne mondd, hogy feltörtétek a zárat!
– Ugyan már! Mit képzelsz rólunk? – csattant fel az anyós védekezően.
– Anya, kérlek, válaszolj rendesen – szólt rá ismét Bence, immár higgadtabban, de határozottan.
– A kulccsal mentem be…
– Miféle kulccsal? Én biztosan nem adtam neked. Te adtál neki, Anna? – fordult a férfi a feleségéhez, és a nő arcáról azonnal leolvasta a választ.
Katalin idegesen gyűrögette a blúza szélét. Látszott rajta, hogy legszívesebben hallgatna, de a helyzet szorításában végül kibökte az igazat:
– Csináltattam egy másolatot, amikor nem tudtatok róla. Bármi történhet, amíg nem vagytok itthon. Mi lett volna, ha csőtörés van? Vagy tűz üt ki? Akkor mit csináltok?
Anna hitetlenkedve nevetett fel.
– Tehát azt akarja mondani, Katalin, hogy az egész család azért vonult fel ide, hogy ellenőrizze, nincs-e árvíz vagy tűz? És amikor kiderült, hogy minden rendben, hirtelen úgy döntöttetek, grilleztek egyet a kertben, majd beköltöztök a hálószobánkba éjszakára?
Az asszony nem talált szavakat. A tekintete ide-oda cikázott, de értelmes magyarázat nem hagyta el a száját. Anna pedig már nem is vágyott rá. A félresikerült nyaralás után kimerült volt, testileg-lelkileg egyaránt; csak annyit szeretett volna, hogy végre nyugalomban lefekhessen.
Miután határozottan kikísérték a hívatlan vendégeket, a házaspár végre bezárkózott, és szinte azonnal álomba merült. Másnap Bence visszakérte az anyjától az összes kulcsot, majd biztonsági kamerákat szereltetett fel a kertbe és a bejárathoz, hogy legközelebb saját szemével győződhessen meg arról, van‑e „vészhelyzet”.
Katalin és a férje ezek után nem jelentek meg többé előzetes egyeztetés nélkül. Az asszony hosszú ideig szégyenkezett amiatt, hogy rajtakapták. Azt hitte, észrevétlenül tölthet el néhány kényelmes napot a fiatalok házában, de a déli rossz idő nemcsak Annáék pihenését tette tönkre.
Miközben Anna azon töprengett, miként húzhatna határozottabb határokat Bence családjával szemben, legjobb barátnője, Eszter ennél is súlyosabb gonddal találta szembe magát. Dániel édesanyja ugyanis nem csupán kéretlenül toppant be hozzájuk időről időre, hanem módszeresen igyekezett a fia fejét a felesége ellen hangolni, hogy szétzilálja a házasságukat. Eszter története így kezdődött…