„Mit ácsorogsz? Menj ki, és dobj össze valami harapnivalót a srácoknak” — Nóra némán, összeszorított fogakkal a küszöbön állt

Kegyetlenül megalázó ez a csöndes, bűzös otthon.
Történetek

— Tessék? — Gábor összehúzott szemmel bámult rá, mintha nem értette volna a szavait.

— Összepakolok. Átmegyek Petrához pár napra. Hétfőn pedig beadom a papírokat a váláshoz — felelte Nóra, és már indult is a háló felé.

A régi bőrönd csatjai száraz kattanással pattantak ki. Kitárta a szekrényt, és néhány blúzt lerántott a vállfáról. A folyosón tompa, nehéz léptek dübörögtek, majd Gábor berontott a szobába, vállával majdnem nekicsapódva az ajtófélfának.

— Miféle válás? Anyámnak holnap ünnepsége van! — ordította, elállva az útját. — Elment az eszed? Tele lesz a hely rokonnal!

Szaporán szedte a levegőt, és olyan erősen áradt belőle a tegnapi ital szaga, hogy Nóra ösztönösen az ablak felé hátrált.

— Mária igazán rendes asszony. Mondd meg neki, hogy sajnálom — dobta be a neszesszert a bőröndbe. — Találj ki valamit a vendégeknek. Hogy rosszul lettem. Vagy hogy leléptem. Nem érdekel.

Gábor közelebb lépett, bakancsa rátaposott a nyitott bőrönd peremére.

— Sehova nem mész — sziszegte, hangját fenyegető suttogássá halkítva. — Most kimész a konyhába, csinálsz vacsorát, és szépen mosolyogsz. Nem fogok égni a haverok előtt. Világos?

Nóra végignézett a férfi megfeszült nyakán, súlyos, ökölbe szoruló kezén. Egy ittas emberrel bezárva vitatkozni őrültség. Eszébe villant Petra reggeli figyelmeztetése: „Nóri, egyszer még nagy baj lesz ebből. Teljesen elvesztette a mértéket. Ne menj neki nyíltan, inkább játssz okosan.”

— Rendben — engedte ki lassan ujjai közül a pulóvert. — Vedd le a lábad. Készítek egy salátát. De holnap az étterembe egyedül mész. Ez a feltételem.

Gábor elégedett félmosollyal hátrált. Azt hitte, győzött, helyretette a „makacs” feleséget.

— Na, így már beszélünk — csapott rá az ajtófélfára. — Tíz perc, és kész legyen. Az öntettel ne spórolj.

Visszament a nappaliba. Nóra bezárta mögötte a háló ajtaját, néhány másodpercig mozdulatlanul állt, hallgatta, ahogy odakint csörömpölnek az edények. Aztán a konyhába indult.

A hűtő szinte kongott az ürességtől. Legalul három nagy paradicsom hevert, egy uborka, és egy műanyag doboz tejföl várta, hogy kezébe vegye őket.

Életidő