A bőrömet már nem a megaláztatás égette, hanem a déli nap perzselő heve.
— Szép betűtípus — jegyezte meg Eszter, immár higgadtabban szemlélve a hátamon virító feliratot. — Valami gótikus stílus?
— Olyasmi. Márk különösen ügyelt rá, hogy minden karakter szabályos legyen.
— És Rékáról honnan szereztél tudomást?
— A telefonja össze van kötve azzal a tablettel, amit otthon hagyott a kanapén — válaszoltam vállat vonva. — A titkolózás nagymestere, ugyebár.
Lehuppantunk a napágyakra. A körülöttünk kialakult kisebb jelenet lassan elcsitult, az emberek visszatértek a rejtvényeikhez és a napolajukhoz. Csak a mellettünk fekvő szőke nő sandított felém cinkosan, és egy elismerő hüvelykujjat mutatott.
— Anya — szólalt meg Eszter, miközben felvette a napszemüvegét, hogy eltakarja a tekintetét. — Maradt még naptej?
— Persze, hogy maradt.
— Be tudnád kenni a hátam? Ha így maradok, estére ropogós leszek, mint egy sült hekk.
Hideg krémet nyomtam a tenyerembe, és óvatos mozdulatokkal eloszlattam a vállán.
— És Gáborral mi legyen? — kérdeztem csendesen.
— Semmi — nyújtózott el, tekintetét a végtelen vízre szegezve. — Folytassa az önkeresést, de mostantól a saját pénzén.
Pár pillanatig hallgatott, aztán elmosolyodott.
— Egyébként tényleg jól áll neked az a bikini. Ez az árnyalat határozottan a te színed.
Mosolyogva dőltem hátra. Tudtam, hogy estére súrolhatom majd a festéket a hátamról, de minden percét megérte.
Aznap este Eszterrel az hotel legjobb éttermét választottuk. Gábor már nem volt a szobában; csupán egy lyukas zokni hevert az ágy alatt, mint valami szánalmas relikvia egy letűnt korszakból. Grillezett halat rendeltünk, mellé egy palack komolyabb bort.
— Igyunk a „vén csajokra”? — koccintott nevetve Eszter.
— Inkább a szabad nőkre — javítottam ki. — És a kifogástalan szervezésre.
Olyan felszabadultan kacagtunk, hogy még a pincérek is mosolyogva néztek ránk. Ekkor pittyent a telefonom: banki értesítés. „Sikertelen tranzakció — elégtelen fedezet.”
Gábor feltehetően buszjegyet próbált venni, de a hitelkerete éppúgy kimerült, mint az én türelmem. Elégedetten lezártam a képernyőt, majd rendeltem nekünk egy hatalmas desszertet is.