«Általában Balázs barátnőinek a holttestét rejtettem el ott, de nyugodtan tarthatod benne a tányérokat is» — szúrta oda Emese, és elégedetten indult lefelé a lépcsőn

Felháborító, mégis megkönnyebbüléssel teli döntés.
Történetek

– Gyere beljebb, Nikolett – szólalt meg végül Emese fáradtan. – Későre jár, mégsem tehetlek ki az utcára éjszaka.

Ám ezzel még korántsem zárult le a bonyodalom.

Réka annyira felháborodott, hogy ultimátumot adott: vagy ő marad, vagy az apja szeretője. Emese csak széttárta a karját. – Te már nagykorú vagy, dönthetsz a saját sorsodról. Ha úgy érzed, menj el apádhoz.

– Ugyan, mit kezdenék vele? – csattant fel a lány. – Inkább Dóránál alszom!

Nem maradt más választás, taxit hívott Rékának, hogy a barátnőjénél töltse az éjszakát. Ezután Emese teát főzött, nyugtatócseppeket keresett elő, és próbálta összeszedni a zokogó Nikolettet, aki egy év budapesti élet után sem munkát, sem barátokat nem talált – csupán egy új piercinget a nyelvében. Pénzt is adott neki kölcsön, hiszen nem maradhatott náluk. Sőt, még az állomásra is kivitte, nehogy eltévedjen.

Nikolett hosszasan hálálkodott, bocsánatot kért, és megfogadta, hogy új fejezetet nyit: tanulni fog, és többé nem kezd viszonyt nős férfiakkal.

– Anyám mindig azt mondta, semmirekellő vagyok. Úgy látszik, igaza volt – jegyezte meg keserűen.

Emese nem maradt a peronon integetni, azt már túlzásnak érezte. Rékával hamar kibékültek, de a lány még sokáig nem értette, hogyan engedhette be az anyja azt a nőt az otthonukba. Emese ilyenkor végigsimított a haján, elmosolyodott, és csak ennyit mondott:

– Majd ha idősebb leszel, megérted.

Egy héttel később Balázs telefonált. Kijelentette, hogy mindent átgondolt, szakított Nikolettel, és kész újrakezdeni a családi életet.

– Elfogytak a tiszta ingeid? – kérdezett vissza Emese csípősen.

– Valahogy úgy – sóhajtott a férfi. – Meg hát… mosni sem tudott rendesen, egy éve foltos ruhákban járok.

Emese nem tért vissza hozzá. Kárörvendeni sem akart, mégis be kellett látnia: az eset után valami megváltozott benne. Könnyebb lett a lelke, tisztábbak a gondolatai, és gyakrabban mosolygott. Befogadott egy kutyát, esténként hosszú sétákat tett vele. Megismerkedett egy kedves szomszéddal is – tíz évvel idősebb volt nála, de ez már cseppet sem számított. Az élete pedig lassan, nyugodt mederben haladt tovább.

A cikk folytatása

Életidő