…mintha a levegőből akarná kiolvasni az igazságot. Szinte észrevétlenül közelebb hajolt hozzá, amikor megölelte, és mélyen beszívta az illatát, hátha idegen parfüm nyomára bukkan. És valahányszor ezt tette, úgy érezte, valami nem stimmel – egy halvány, ismeretlen női illat mindig ott lebegett Gergő ruháján.
Egyre erősebben gyötörte a gondolat, hogy a férfi csupán meghúzta magát egy időre, nem pedig lezárta a viszonyt Lillával. Gergő otthon komorrá és szótlanabbá vált, mintha lélekben egészen máshol járna. Gyakran ült némán, tekintete a semmibe révedt, és Eszter hiába szólt hozzá, alig reagált.
Amikor azonban újabb kiküldetésre készült, hirtelen felélénkült. Szinte vibrált benne az energia, és feltűnően jókedvű lett. Ez a kontraszt végképp betöltötte Eszter poharát.
– Nem mész többet – jelentette ki egy este határozottan. – Ha nem mondasz le ezekről az utakról, soha nem fogom elhinni, hogy tényleg szakítottál vele.
Gergő fáradtan végighúzta kezét az arcán.
– Igaz volt, amikor azt mondtam, hogy szeretlek téged és a gyerekeket. De nem akarok tovább hazudni. Sem neked, sem magamnak. Lillához még mindig erősen vonzódom.
– Akkor mit akarsz? – kérdezte Eszter halkan, de remegő hangon.
– Nem tudom! – csattant fel váratlan indulattal. – Idő kell, hogy tisztán lássak.
Eszter szó nélkül nézte végig, ahogy a férje összepakol, majd elindul – nemcsak egy útra, hanem egy másik nőhöz.
Két nap múlva Gergő virágcsokorral tért haza. Átölelte Esztert, és a fülébe suttogta:
– Nagyon szeretlek.
– Sikerült döntened? – kérdezte Eszter keserű éllel.
– Hazajöttem hozzád. És még gúnyolódsz is? – fortyant fel a férfi.
– Lillától jöttél vissza?
– Igen. Mindent megtett, hogy maradásra bírjon… mégis itt vagyok. Ne éreztesd velem, hogy rosszul választottam.
Eszter hitetlenkedve nézett rá.
– Szóval most nekem kell vigyázzban állnom, nehogy megbánd? Versenyeznem kell a saját férjemért, mintha valami díj lennél?
– Te ezt nem érted… A családot választottam.
– Érdekes – felelte Eszter hűvösen. – A fiad két napig próbált elérni. Ki volt kapcsolva a telefonod. Gondolom, zavarta volna a „döntéshozatalt”.
A nő mély levegőt vett.
– Ha ennyire képtelen vagy határozni, majd megteszem én. Nem fogok harcolni egy olyan férfiért, aki két nő között őrlődik. Köszönöm az együtt töltött éveket, de beadom a válókeresetet.
– Nem akarok elválni! – tiltakozott Gergő.
– Én pedig nem akarok hűtlen férj mellett élni.
– Inkább egyedül maradsz?
– Inkább egyedül, mint árulásban. Ennyi volt – zárta le a vitát olyan végérvényesen, hogy Gergő többé nem próbálkozott.
A válóper tárgyalásain Gergő meg sem jelent. Inkább Lillánál élt egy másik városban. Kapcsolatuk azonban alig egy évig tartott: veszekedések sora után különváltak útjaik.
Ezután Gergő ismét megpróbált visszatérni Eszterhez, de a nő már nem nyitotta meg előtte az ajtót – sem a házét, sem a szívéét.