…és hosszan gyönyörködött bennük, forgatta, párosítgatta a kis ruhákat. Balázs jókedvűen figyelte, majd tréfásan megjegyezte:
– Te aztán igazi anyuka maradtál, csak most már rangidős kiadásban! Egy nagymamához képest túlságosan is fiatalos vagy.
Közben az idő megállíthatatlanul haladt: az unokájuk hamarosan betölti a tizenhetet – Emese maga is alig akarta elhinni.
Egy délután Réka toppant be hozzájuk, ahogy szokott, tele apró meglepetésekkel.
– Anya, hoztam pár praktikus dolgot a konyhába! – jelentette be vidáman.
Most éppen egy rekeszes tartót vett elő, amelybe a fűszeres tasakokat lehet rendszerezni. Apróságnak tűnt, mégis mennyivel kényelmesebb így, hiszen korábban a felbontott bors vagy fahéj folyton kiborult a polcon. Emese rögtön belátta, milyen hasznos.
Réka egy fedeles, díszes tálat is elővarázsolt, kifejezetten sült húsokhoz. Emese bárányt tett bele, és az asztal közepére helyezte. A vastag aljú edény sokáig melegen tartotta az ételt, ráadásul igazán mutatós darab volt.
Réka jószívű teremtés, de Emese pontosan tudta róla, hogy ritkán hoz ajándékot minden hátsó szándék nélkül. Sejtette, hogy előbb-utóbb előkerül valamilyen kérés.
Nem is kellett sokáig várni.
– Anya, azt a fekete ceruzaszoknyát már úgysem hordod, igaz? Meg a hozzá illő blézert? Elvihetném? Amikor múltkor megláttam, rögtön arra gondoltam, tipikus irodai darabok… neked mostanában már nincs rájuk szükséged.
Emese nevetve legyintett.
– Ugyan, vidd csak nyugodtan!
Az autó témáját mostanában látványosan kerülték, mintha kimondatlan megállapodás lenne köztük.
Emese magában mosolyogva gondolta: ügyes ez a Réka, mint egy ravasz róka. De hamarosan ő is sorra kerül – hiszen Lilla nő, mint a gomba, már a nagymamáját is túlszárnyalta.
És valóban.
Aznap Lilla is velük ült az asztalnál, de szemmel láthatóan nyugtalan volt. Folyton az órára pillantott. Egyszer csak felpattant, leszedte a tányérokat, egyedül elmosogatott, még a teához is segített mindent kikészíteni. Aztán ismét az időt figyelte, kissé zavartan.
– Nagyi, nem haragszol meg, ha ma egy kicsit hamarabb indulok? – kérdezte óvatosan. – Anya és apa tudnak róla.
Emese meglepetten felvonta a szemöldökét, mire Réka mosolyogva magyarázni kezdett:
– Anya, Lillának randevúja lesz. Egy osztálytársával barátkozik. A fiú már járt nálunk is, együtt tanulnak. Rendesen viselkedik, kedves gyerek. Hadd menjen csak nyugodtan sétálni.