— Persze, hiszen a ház úgyis a miénk lesz — erősködött Márk.
— Nem — rázta meg a fejét Réka, és a tekintete jéghideggé vált. — Az a te testvéred nevén van.
Ezzel kirántotta a kezét a férfi szorításából, felkapta a retiküljét, és határozott léptekkel az ajtó felé indult.
— Kérlek, szerelmem, bocsáss meg! Holnap azonnal elintézem, hogy közös tulajdon legyen, esküszöm! Ne tedd tönkre ezt a napot! Annyit készültünk rá! — kiáltotta Márk, és utána rohant.
Réka megállt egy pillanatra, de nem fordult vissza.
— Az igazi érzelmek nem hazudnak — mondta halkan, majd a döbbent vendégsereg szeme láttára nem a feldíszített hintóba, hanem egy épp érkező taxiba szállt be.
Ahogy az autó elindult, a könnyei feltörtek. „Hogy volt képes erre?” — zakatolt benne.
A telefonja szinte izzott a hívásoktól. Márk próbálkozott elsőként.
— Réka, gyere vissza! Félreértés az egész! Holnap elmegyünk a közjegyzőhöz, mindent rendbe hozok!
— Már megtetted, amit akartál — vágott vissza a lány. — Megmutattad, ki vagy valójában.
Ezután a leendő anyósa hangja harsant bele a kagylóba:
— Eszednél vagy? Százötven fős lakodalmat szerveztünk! Márk a legjobb férfi, akit csak találhattál volna, te pedig hisztizel egy papír miatt!
A háttérből az após is beszállt:
— Egy család jövőjét romboltad le. A ház csak részletkérdés, a szeretet számít!
Réka keserűen felnevetett. Úgy tűnt, senki sem érti.
Ám a saját szülei sem álltak mellé. Az anyja sziszegve korholta:
— Egy semmiség miatt lefújtad az esküvőt! A családban a férfi dönt a pénzről. Azonnal menj vissza, ne hozz ránk szégyent!
Amikor Réka megszakította a hívást, az apja hívta másik számról:
— Egy vagyon ment el a vacsorára! A rokonság rajtunk nevet. Önző vagy!
Réka végül kikapcsolta a készüléket, és zokogva dőlt hátra az ülésen. „Senki sem ért meg. De akkor is igazam van” — ismételgette magában.
Megkérte a sofőrt, hogy tegyen ki egy apró, félreeső panziónál. A számláján alig maradt pénz, épp csak futotta egy szűk szobára, ahol a fürdő a folyosó végén volt. Újra és újra megnyitotta a banki alkalmazást, mintha a számok változhatnának.
Másnap, a kollégák megdöbbent pillantásaitól kísérve, bement dolgozni. Az irodában már várta Gábor, akivel ezek után is együtt kellett működnie. Nehéz, fürkésző tekintete emlékeztette rá, hogy egykor abban reménykedett: az esküvő után felmond, és új életet kezd.
Egy héttel a meghiúsult ceremónia után keresetet nyújtott be volt vőlegénye ellen. Az ügyvédje alapos és felkészült volt; bemutatta az átutalásokról szóló bizonylatokat, a befizetési igazolásokat. A bíróság végül kötelezte Márkot, hogy térítse vissza Réka teljes befektetését.
A tárgyalás után a férfi még egyszer próbálkozott.
— Tévedtem. Kérlek, adj még egy esélyt, kezdjük újra!
— Nem lehet — felelte Réka határozottan. — Elárultál.
— Legalább haladékot adj! Honnan teremtsek elő ennyi pénzt?
— Ez már nem az én gondom — mondta, és felemelt fejjel kilépett az épületből.
Amikor a szülei megtudták, hogy perelte a volt vőlegényét, végleg elfordultak tőle.
— Megszégyenítettél minket — közölték ridegen. — Márk tökéletes választás volt. Te pedig csak a pénzt nézed! Hát ilyennek neveltünk?