Aztán rám pillantott. A szemében egyszerre vibrált félelem és valami különös tisztelet.
– Nem semmi vagy… – lehelte.
„A Diornak annyi, már csak a gyerektartás maradt”
Eltelt egy hónap.
A tesztet László Veres csináltatta meg, a lehető legdrágább, független laborban, ahová még biztonsági őröket is rendelt, csak hogy Erika Barna véletlenül se tudjon berontani.
Az eredmény olyan magától értetődő volt, mint hogy reggel felkel a nap.
Fruzsina Balogh és Eszter Papp apja hivatalosan is Csaba Bácsi. László Veres apaságának esélye: 0%.
Roland Major pedig Balázs Kis fia. Valószínűség: 99,999%.
A válás igazi példastatuálás lett. Kiderült, hogy László Veres nem csupán egy vagyonos vállalkozó, hanem jogban jártas, bosszúálló alkat is. Volt házassági szerződés, amit Erika annak idején egy pillantás nélkül aláfirkantott, meg volt győződve róla, hogy „egy ilyen szépséget úgysem hagy el soha”.
Maradt kocsi nélkül (a cég nevén futott), lakás nélkül (László még a házasság előtt vette), és mindenfajta tartásdíj nélkül.
Tartásdíj? Más férfi gyerekeire nem jár. László be is adta az apaság megtámadására a keresetet, és egyetlen tárgyalás alatt simán megnyerte. A „kislányok” születési anyakönyvi kivonatában az „apa” rovatba most már csak egy hosszú gondolatjel jutott.
És Csaba Bácsi? Na, az külön bohózat. Erika odarohant hozzá, követelte, hogy ismerje el az apaságot, meg hogy fizessen. Azt mesélik, Csaba Bácsi sokáig röhögött. Aztán csak ennyit mondott:
– Én nem kértelek, hogy szülj. Tizenkétezer forint a nyugdíjam, meg derékfájásom van. Oldd meg, nagysád, ahogy tudod.
És az orra előtt becsapta az ajtót.
Most Erika a két „angyalkával” együtt Ilona Juhász kétszobás lakásában húzza meg magát, pont abban a bizonyosban. Egy kihúzható kanapén alszanak az átjáró szobában. Erika elment eladónak egy olcsó szupermarketbe – muszáj pénzt keresnie, „Dior”-t már senki nem vesz neki.
Nálunk viszont csend van.
Egy este, miközben Roland Major aludt, Balázs Kis rám nézett, aztán halkan megszólalt:
– Lehet, hogy nem kellett volna ebbe beleállnunk, Nóra Alföldi… sajnálom a lányokat. Ők semmiről nem tehetnek, most meg apa nélkül nőnek fel. Jobban jártunk volna, ha annak idején csak egyszerűen lekeverek egyet Erikának.
Átkaroltam.
– Talán igazad van, Balázs. De legalább most már senki nem meri a családban feszegetni, hogy „rossz vér” meg „nem abból a fajtából való”. Senki nem méregeti Rolandot vonalzóval. Az anyós is csak ünnepnapokon telefonál, és akkor is olyan halk, udvarias hangon beszél…
Nyugodtan élünk.
Csak Ilona Juhász az, aki, ha összefutunk, elnémul és félrenéz.
Mert pontosan tudja: lenne még a tarsolyomban néhány érdekes megfigyelés. Például arról, vajon miért hasonlít olyan gyanúsan a húga (Erika nagybátyja) arra a telephely-vezetőre, ahol az elhunyt após dolgozott sofőrként.
De az már egy másik történet.
Na és most ti jöttök, lányok: titeket melyik férjrokon próbált már megszégyeníteni azzal, hogy „nem jó vérből valók” vagytok? Kinek jutott már ki a családi ebédeken az ilyen házi „genetikusokból”?
…