– Összecsomagoltam. Pár napig anyámnál leszek. Elegem van ebből a vándorcirkuszból – jelentette ki Gábor, anélkül hogy akár egy pillantást is vetett volna Annára és Márkra, akik dermedten álltak az előszobában.
A gyerekek hátizsákkal a vállukon, épp az iskolából hazaérve torpantak meg, és életükben először hallották, hogy az apjuk nem a gyerekeinek nevezi őket, hanem valami zavaró tényezőnek a saját nyugalma útjában. A „vándorcirkusz” szó ott maradt a levegőben: súlyosan, tompán, ragacsosan, mint a linóleumra borult szörp.
Gábor a folyosó közepén állt, a lábához eresztett nagy sporttáskával, mintha nem ruhákat pakolt volna bele, hanem a saját elfojtott lelkiismeretét.
Az igazság az volt, hogy az utóbbi hónapokban a férjem fáradtsága nagyon válogatós természetű lett. Ahhoz, hogy a kanapét lassan függőággyá nyomja szét, mindig akadt ereje. A hírfolyam végtelen görgetéséhez szintén.
Ha egy ismeretlen kollégával kellett az interneten vérre menő vitát folytatni a világgazdaság jövőjéről, az energiája csak úgy áradt. Bezzeg amikor Márk két vonat sebességéről szóló matekpéldáját kellett volna átnézni, vagy Annát meghallgatni a táncóra után, a család „eltartójánál” hirtelen teljes áramszünet következett be. A kimerültségét úgy viselte, mint valami nehéz koronát, és elvárta, hogy mindenki félreálljon előle, suttogva beszéljen, a vacsora pedig percre pontosan kerüljön elé.
– Igazán megtisztelő, felség – mondtam higgadtan, karba tett kézzel. Eszem ágában sem volt jelenetet rendezni. – Csak a fúrógépet ne felejtsd itt.
Gábor pislogott egyet. Látszott rajta, hogy egészen másra számított: arra, hogy majd a nyakába borulok, kitépem a kezéből a táskát, és esküdözni kezdek, hogy ezentúl a gyerekek vigyázzban járnak, én pedig soha többé nem kérem meg, hogy vigye le a szemetet.
– Már elég nagyok – vetette oda, miközben felrántotta magára a kabátját, és közben a saját menekülését igazolta. – Nem dől össze a világ, ha pár napig apa nélkül vannak. Én sem vagyok vasból.
– Persze, hogy nem – bólintottam. – Nálunk legfeljebb az asztal alatt álló öreg számítógépház van vasból.