Az egykori rokonság arcátlansága olyan, mint a természeti törvény: nem kopik, nem drágul el, és a Hold járása sem befolyásolja.
Szombat délelőtt csöngettek. A tisztítóból vártam a futárt, ehhez képest a küszöbön komplett küldöttség sorakozott: a volt férjem, László, az anyja, Erzsébet asszony, valamint a sógornőm, Krisztina. Mintha a megváltás érkezett volna meg, csak erősen fapados kiadásban.
A látogatásuk oka nagyjából annyira volt meglepő, mint januárban a hideg. Nyolc hónappal korábban László nagy szavakkal elvonult a húszéves Vivienhez, mert neki „fiatalságra és energiára” volt szüksége. A kulcsokat nálam hagyta, aztán egyetlen bőrönddel távozott a naplementébe — azt is én vettem neki. A lakás viszont kezdettől a szüleimé volt, és ajándékozással került a nevemre. Most pedig a tékozló hím visszatért, ráadásul rohamcsapattal.
– Beengedsz minket, vagy a lépcsőházi lábtörlőt koptassuk tovább? – vágta oda Erzsébet asszony köszönés helyett. – Na, engedj már be!
– Ha már idetaláltak, fáradjanak beljebb – feleltem nyugodtan. – A seprűket tegyék a sarokba, a glóriákat pedig akasszák fel, nehogy összekarcolják a plafont.

Nem kezdtem teát főzni, és a háziasszonyi kedvesség színjátékát sem adtam elő. Leültem, és vártam, milyen műsort hoztak.
– Anna, most ne rendezz jelenetet. Felnőtt emberek vagyunk – kezdte az anyósom, majd rögtön folytatta is: – Egyedülálló nő vagy. Neked egy kétszobás lakás olyan, mint tehénre a nyereg. Ez önzés. Ülsz rajta, mint kutya a szénán.
– És kinek állna jól? – kérdeztem. – A kihalófélben lévő Lászlók megmentéséért alapítványnak? Vagy nyissunk itt emlékmúzeumot az elrontott magánéleteknek?
– Lászlónak! – csattant fel Krisztina. – Vivien terhes. Nekik rendes lakótér kell, nem valami bérelt odú. Legyen már benned egy kis lelkiismeret, nagyasszony, hogy egyedül terpeszkedsz ekkora palotában!
– Nahát, bővül a családi génállomány? Gratulálok. Vagyis László lecserélt engem frissebb vérre, én meg most finanszírozzam az új keltetőjét? – mosolyodtam el. – Zseniális. Olyan biztos terv, mint az AliExpressről rendelt svájci óra. Kár, hogy ezért aligha jár Nobel-díj.
