A férje szeretője alig volt idősebb a saját lányuknál – kerek, gyermeki arc, ártatlan tekintet, az orrában apró piercing. Amikor a lánya hasonlót szeretett volna, Balázs dührohamot kapott, és kategorikusan megtiltotta. Erre a lányra azonban Emese képtelen volt haragudni. Nézte a kabát alól kilátszó, hidegtől kékes lábakat, a vékony dzsekit, és legszívesebben odavetette volna: „Ha gyereket akarsz szülni ennek a félkegyelműnek, legalább vegyél egy rendes télikabátot, és húzz harisnyát a farmer alá.” De egy szót sem szólt. Egyszerűen Nikolett kezébe nyomta a lakáskulcsot, felkapta a két táskát, amelyekbe a maradék holmiját dobálta, és elindult a buszmegálló felé.
– Emese, meg tudná mondani, mi az a szekrény a konyhapult alatt? – kiáltott utána a lány. – Oda lehet tenni az edényeket?
Emese nem bírta ki, hogy ne szúrjon oda még egyet.
– Általában Balázs barátnőinek a holttestét rejtettem el ott, de nyugodtan tarthatod benne a tányérokat is.
Nem várta meg a reakciót, és rá sem pillantott Nikolett elsápadt arcára. Elégedetten indult lefelé a lépcsőn. Ennyi volt hát – húsz év egyetlen mozdulattal a semmibe hullott.
A viszonyról először a lányuk, Réka szerzett tudomást. Lógott az iskolából, hazament abban a hitben, hogy üres a lakás, és egy fiatal tündért talált a konyhában, aki kakaót kortyolgatott az ő kedvenc bögréjéből. Mivel a tündéren alig volt ruha, a fürdőszobából pedig az apja zuhanyzásának hangja szűrődött ki, az eszes Réka gyorsan összeadta a kettőt meg kettőt. Azonnal felhívta az anyját.
– Anya, azt hiszem, apának szeretője van! Az én papucsomban járkál, és az én bögrémből iszik!
Emese akkor keserűen elmosolyodott, mint egy rossz mesében. A lánya nem is annyira az árulás miatt volt kiborulva, inkább azért, mert valaki hozzányúlt a holmijához. Ki feküdt az ágyában, ki gyűrte össze a párnáját…
Emese egészen másként reagált. Persze, az önérzete megsérült – a lány fiatal és csinos volt, míg rajta ott volt néhány pluszkiló, narancsbőr és az idő egyéb, kevésbé hízelgő nyoma. Mégis, furcsa módon inkább megkönnyebbülést érzett, mint fájdalmat. És ez az érzés egyre erősödött benne, ahogy végiggondolta az elmúlt éveket.