— Nóra, nem igazán értem… mi van az arcoddal? — kérdezte Gábor, amikor a vendégek már mind hazamentek. A születésnapos, bár fáradtan, de jókedvűen, éppen az utolsó tányérokat pakolta be a mosogatógépbe, amikor a férje hirtelen úgy döntött, itt az ideje egy „őszinte beszélgetésnek”.
Az utóbbi hetekben ez már nem először fordult elő. Mindig akadt valami új kifogás, amibe bele lehetett kötni, és valahogy minden alkalommal oda lyukadtak ki, hogy végül Nóra kérjen bocsánatot. A felelősség rendre rajta maradt.
Ma azonban nem akarta szó nélkül hagyni.
— Pontosan mit kifogásolsz az arcomon, Gábor? Egyszerűen elfáradtam a vendéglátásban. Ha szerinted két év házasság után is állandóan mosolyognom kellene, akkor talán eddig nem igazán figyeltél rám.
— Ugyan, mintha lenne mit nézni! — vetette oda gúnyosan a férfi.

Nóra elengedte a sértést a füle mellett, de a következő kérdésre már felfigyelt.
— Láttam, mennyire örültél a többiek ajándékainak. Az enyémnél viszont láthatóan nem voltál boldog. Érdekelne, most épp mi nem felel meg. Időt szántam rá, próbáltam jót választani, te meg úgy néztél rá, mintha valami taszító dolgot adtam volna.
— Fogalmam sincs, mennyi energiát tettél bele — felelte Nóra higgadtan. — De két év alatt talán megjegyezhetted volna, hogy ki nem állhatom a citrusillatot. Ez az egyetlen illat, amitől konkrétan rosszul leszek.
Ami ilyen aromájú, azt mindig továbbadom anyának vagy a húgomnak. Egyébként neki még hasznosabb is az a festett hajra való csomag, hiszen tizenöt évesen már harmadszor változtatott hajszínt fél év alatt. Én viszont soha életemben nem festettem be a hajam. Ezt is észrevehetted volna.
— Szóval szerinted az ajándékom teljesen értéktelen?
— Nem célozgatok, nyíltan kimondom: igen. Megnyithattad volna a kívánságlistámat, és választhattál volna róla bármit. Két hónapja rögzítve van az oldalamon. Ráadásul követsz is.
— Még hogy listákat böngésszek! Nincs nekem jobb dolgom? És különben is — nem az ajándék a legfontosabb… — kezdte ingerülten Gábor, de a hangjából már sejteni lehetett, hogy a vita ezzel még korántsem ért véget.
