– Én is szeretném megélni az ünnepet, nem pedig a konyhában robotolni, kiszolgálva minden vendéget. Jogom van hozzá!
Bence Tamás nehezen találta a megfelelő szavakat, hogy belefogjon ebbe a kellemetlen beszélgetésbe. Néhány perccel korábban hívta fel az édesanyja, és közölte vele, hogy szilveszterre hozzájuk készül.
Egy évvel korábban Bence Tamás szülei, a húga, Nóra Veres és a férje is náluk köszöntötték az újévet. Mindenki elégedetten távozott – egyetlen kivétellel: a felesége, Erika Fodor volt az, aki nem osztozott a lelkesedésben.
Erika akkorra már teljesen kimerült. Amint becsukódott az ajtó az utolsó vendég mögött, kerek-perec kijelentette, hogy ez volt az utolsó alkalom, hogy náluk tartanak szilveszteri vendégséget. Bence Tamás ebbe gondolkodás nélkül beleegyezett, és megfogadták, hogy ilyesmit többé nem vállalnak.
Épp akkor ment a tévében egy reklám: szilveszteri csomagot hirdettek egy vidéki panzióban. Erika szinte azonnal felélénkült.

– Figyelj, Bence Tamás, mi lenne, ha idén nem itthon ünnepelnénk? Boglárka Somogyi meg Csaba Erdélyi pár napra ki akarnak menni egy vidéki hotelbe. Felvetették, hogy tartsunk velük. Letudjuk a szilvesztert, pihenünk is egy kicsit, és a gyerekeknek is nagy élmény lenne.
Erika és Boglárka Somogyi ugyanannál a cégnél dolgoztak, a gyerekeik pedig majdnem egykorúak voltak, így az anyák is jó barátnőkké váltak. A két család gyakran töltötte együtt a hétvégéket, kiruccantak a természetbe, főztek, kirándultak.
Bence Tamás azonban kénytelen volt lelombozni a feleségét:
– Nem tudunk elmenni Boglárkáékkal. Anyu tegnap hívott, mondta, hogy szilveszterkor ide akar jönni hozzánk.
– Komolyan? Már megint hozzánk? Nórával miért nem tudja megünnepelni? Hiszen szinte szomszédok.
– Nóra Veres a férjével és Dániel Pusztai val is ide készül. Nem akarják, hogy anya egyedül utazzon, nehéz lenne neki.
– Csodálatos – vonta össze a szemöldökét Erika. – És erről nekem nem kellett volna legalább szólnod?
– Csak tegnap hívott. Még nem volt alkalmam elmondani.
Erikában tombolt a düh, a férje és az egész rokonság nyugalma egyszerűen felháborította.
– Úgy gondoljátok, velem ezt nem kell megbeszélni? Nekem a tavalyi teljesen elég volt! Mindenki mulat, én meg a konyhában gürizek, hogy másoknak legyen szép az ünnep.
