Elhívta egy beszélgetésre, kifejezetten úgy, hogy a gyerekek ne legyenek ott.
Egy parkpadon ültek egymás mellett.
– Soma, mi történt?
Ő némán, egy szó nélkül nyújtotta át a kinyomtatott teszteredményt.
Andrea végigfuttatta rajta a szemét.
– Ez meg micsoda? Nem értem…
– DNS-vizsgálat – szólalt meg rekedten Soma. – Az áll benne, hogy Bence a saját fiam.
Andrea hitetlenkedve felnevetett.
– Soma, ez valami félreértés. Én Bencét hivatalosan fogadtam örökbe. Minden papír rendben van. Az anyja lemondott róla.
– Nem az anyja mondott le róla, Andrea! Tőlem rabolták el! – tört ki belőle a kiáltás. – Ott, annál a szülészetnél! Neked az én egészséges gyerekemet adták, nekem pedig… nekem odatoltak egy idegen, beteg kisfiút, és azt hazudták, hogy veleszületett szívbeteg!
Andrea arcán lassan végigfutott a felismerés rémülete. Elfehéredett, mint a fal.
– Ez… ez nem lehet igaz… Nekem azt mondták, hogy a „bébiablakban” találták…
Rémülten meredt rá, nagyra tágult szemekkel.
– Most mihez kezdjünk? – suttogta végül.
– Utánajárunk az igazságnak – felelte Soma komoran. – Meg fogom találni, ki követte ezt el. És meg fogja fizetni az árát.
Felbéreltek egy magándetektívet, egy volt nyomozót, Ádám Törököt.
– Ez egy régi, bűzös ügy – jegyezte meg. – De van néhány támpontunk. Az első: Kornél diagnózisa. A szívhiba ténye nem kitaláció, ilyen betegséget nem lehet csak úgy „ráírni” valakire. Vagyis Kornél valóban súlyos szívbeteg gyerek. A második: a „bébiablak” a 17-es szülészeten. Hogyan kerülhet oda egy teljesen egészséges csecsemő, aki viszont szinte megszólalásig úgy néz ki, mint Kornél?
A nyomozás lassan beindult. Három hét alatt a detektív kiderítette, hogy az osztályt vezető professzor időközben felmondott, és külföldre költözött. Viszont ott maradt a jobb keze, egy neonatológus szakorvos. Őt sikerült felkutatni, és amikor szembesítették a bizonyítékokkal, végül hajlandó volt vallomást tenni.
Amit elmondott, sokkoló volt…
– Azon az éjszakán Horváthnak ikrei születtek – suttogta a nő. – Egypetéjű ikrek. Az egyik teljesen egészséges volt, a másiknak veleszületett szívhibája volt. A professzornak akkoriban sürgősen óriási pénzösszegre volt szüksége… ezért eladta az egészséges babát egy gyermektelen házaspárnak, akik hajlandók voltak bármennyit fizetni.
„Az egészet egy papíron kreált »bébiablak«-ügyleten keresztül bonyolították le. Aztán az apának, Horváthnak egyszerűen azt hazudták, hogy csak egy gyereke született, és a beteg kisfiút adták át neki. Senki sem gyanakodott. Ki kezd ilyenkor, egy ekkora tragédia közepén, a professzor szavainak utána járni?”
Ahogy a mozaikdarabok a helyükre kerültek, Soma számára elsötétült a világ. A saját gyerekét egyszerűen eladták. Az egyik fiát elrabolták, a másikat meg odadobták neki, mintha vigaszdíj lenne – valójában pedig élethosszig tartó teher.
Soma lázasan a nyomozóra nézett.
– És a „vevőket”? Sikerült megtalálni őket?
Ádám Török megrázta a fejét.
– Megtaláltuk őket, de ezzel sokra nem mentünk. Őket is utolérte a baj. Amíg folyt a papírmunka a fiktív örökbefogadáshoz, a férj, aki mindent fizetett, hirtelen szívinfarktust kapott és meghalt.
– És a gyerek? Bence akkor már náluk volt? – vágott közbe Andrea, szinte levegő nélkül.
– Odáig nem jutottak el – felelte a detektív. – Bence végig a csecsemőotthonban maradt. Az özvegy meg, amint eltemette a férjét, belátta, hogy egyedül nem fogja bírni, és egyszerűen „eltűnt”. Nem vette fel többé a telefonját, számot cserélt, nyom nélkül felszívódott.
Az örökbefogadási eljárás félbeszakadt. Így a kisfiú, aki náluk kvázi „lefoglalva” szerepelt, újra egyszerű állami árva lett, visszakerült az adatbázisba. Andrea pedig ott talált rá.
– Ez bőven elég ahhoz, hogy »Emberkereskedelem« és »Gyermekrablás« címén büntetőeljárás induljon – mondta Ádám Török. – Készüljön fel, Soma Horváth. Kemény időszak lesz.
És valóban, elindult a büntetőügy. Megkezdődtek a kihallgatások, szembesítések, a botrány pedig lassan beszivárgott a sajtóba is. A professzor ellen nemzetközi körözést adtak ki.
Soma és Andrea számára ez az időszak kész rémálomnak bizonyult. A gyámhatóság külön vizsgálatot indított. Bence és Kornél a vihar közepébe kerültek.
Soma darabokra tépett embernek érezte magát. Ránézett Bencére – az egészséges, elrabolt fiára. Aztán hazament, és otthon várta őt a csendes, törékeny Kornél, aki ugyanúgy a saját vére volt, azért a gyerekért hat éven át nap mint nap harcolt.
Andrea halálos rettegéssel gondolt arra, hogy elveszítheti Bencét – az egyetlen embert, aki neki valaha családot jelentett.