Talpra állni és stratégiát építeni
Zoltán higgadtan végignézte, mibe keveredtek, és gyorsan felvázolta, mit kell tenni. Pontos lépésekre bontotta a helyzetet: először hivatalos feljelentést kell tenni a betörésről, utána végigjárni a szomszédokat és tanúvallomásokat gyűjteni tőlük, végül pedig beszerezni egy friss orvosi szakvéleményt arról, hogy Enikő érzelmileg stabil, pszichésen kiegyensúlyozott. Enikő egytől egyig végrehajtotta, amiben megegyeztek; makacs elszántsággal ragaszkodott ahhoz, hogy megvédje az otthonát és a saját, valamint a családja becsületét.
A szomszédok megerősítették, hogy valóban hallották az előző napi veszekedést és a kiabálást. Ezek a vallomások új lendületet adtak Enikőnek: kézzelfogható bizonyítékká váltak arra, hogy nincs egyedül, van mögötte egy támogató közeg.
Egy döntő szembesítés
Másnap az anyós ismét felbukkant, hogy a lakásról tárgyaljanak. Ezúttal Enikő nem zárta rá az ajtót, hanem beengedte. Nyugodtan, minden fölösleges szó nélkül egymás után elé csúsztatta a papírokat: az orvosi igazolást, a szomszédok írásos tanúnyilatkozatait, valamint az összes számlát és bizonylatot, amely az évek során a felújításokra, javításokra, karbantartásra elköltött forintokat igazolta.
Ahogy az asszony sorban végigolvasta a dokumentumokat, az arcvonásai lassan megpuhultak. A hangja egyre halkabb lett, majd hosszú, feszülten csendes percek után végül beismerte a nyilvánvalót, és rábólintott, hogy Enikő még néhány hónapig maradhat a lakásban, hogy legyen ideje összeszedni magát és újra felépíteni az életét. Enikő ekkor érezte először úgy, hogy ismét a saját kezében tartja a sorsát.